A magyar nemzeti letelepedési engedély

A letelepedési engedély jogi háttere

Ki ne álmodozott volna már az állandó tartózkodási engedélyről? Számtalan pletykát hallottam már arról, hogy a török állampolgároknak elméletben milyen könnyű megszerezni ezt a hőn áhított engedélyt, de egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan ismerősöm van, aki (1) benyújtotta a kérelmet, és (2) sikeresen megszerezte az engedélyt.

Kezdjük tehát az alapoknál: mi is a nemzeti letelepedési engedély?

JOG SZERINT^[1]

A “2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról” szerint:

35. § (1) * Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
36. a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;
37. b) * a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él magyar állampolgárral vagy bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;
38. c) * magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;
39. d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;
40. e) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll.

(1b) *  Amennyiben a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem az (1a) bekezdésben foglalt érdek hiánya miatt elutasításra kerül, a végleges elutasító döntéssel szemben indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.

(2) *  Nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.

(3) *  Az idegenrendészeti hatóság Magyarország területén történő tartózkodás (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár letelepedését, amennyiben a tartózkodás megszakítására méltányolható okból – különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységével összefüggő külföldi kiküldetések miatt – került sor.

(4) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti.

(5) *  Nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

36. §

(1) *  Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (1) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt.

(2) *  Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során különös méltánylást érdemlő körülményként a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékelheti, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

37. § (1) A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha
38. a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély kiadásától számítva öt év még nem telt el;
39. b) * családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétől számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként Magyarország területén tartózkodik;
40. c) * a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha

1. a) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
2. b) * a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülőnek Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél Magyarország területén nem biztosítottak;
3. c) * a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyarország területén történő jogszerű tartózkodása megszűnt;
4. d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

FORDÍTÁS

Az állandó letelepedési engedélyt 3-5 évre adják ki, hogy birtokosa legálisan, munkavállalási engedély nélkül dolgozhasson Magyarországon. Az állandó tartózkodási engedély előnye, hogy sokkal könnyebben megújítható, mint az ideiglenes tartózkodási engedély. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 3 hónapon belül bírálja el az állandó státusz iránti kérelmet, de néha előfordul, hogy a döntésre még többet kell várni. A kérelem mellé hivatalosan benyújtott dokumentumok és kísérőlevelek^[2] nagyon fontosak, ügyelj rá, hogy ezeket hiánytalanul és hibátlanul nyújtsd be.

A legelőnyösebb, ha a legfrissebb adóbevallásodat is benyújtod, ami bizonyítja, hogy a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy évig Magyarországon adóztál. Abban az esetben, ha nem volt bejelentett munkahelyed Magyarországon, vagy szabadúszóként távmunkát végzel, akkor jogi személyként (mint egyéni vállalkozó) regisztrálhatsz az adórendszerben, amivel havi 50.000 Ft (160 euró) fix jövedelemadót kell fizetni.

A letelepedési engedélyhez a magyar nyelv ismerete nem előírás, de mi azt javasoljuk, jelezd nyelvtanulási szándékodat. Számos nyelvtanfolyam közül választhatsz, vagy az idegenrendészettel folytatott interjú előtt vehetsz néhány magánórát is. Pár mondat magyarul barátságos hozzáállásról tanúskodik, és enyhítheti a kormánytisztviselők megítélését. 🙂

[1]  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700002.tv

[2] https://residenthelp.eu/en/all-posts/types-of-european-residence-permit