A magyar menekültügyi politika 2019 és 2021 között

2018-ban az MHB részt vett abban az EU által támogatott projektben, mely megvizsgálja, hogy a fogvatartott menekültek valóban tudják-e gyakorolni az 2012/29 EU irányelv szerint őket megillető jogokat. A cél az irányelv magyarországi előmozdítása volt. (Magyar Helsinki Bizottság 2018)

2019-ben igen kedvezőtlen megítélése volt a magyar kormánynak. Az Európa Tanács emberjogi biztosa, Dunja Mijatović és csapata egy hetet töltöttek hazánkban, különböző megbeszéléseket folytattak a kormánnyal, helyi civil szervezetekkel, valamint az igazságszolgáltatás bizonyos szereplőivel. A májusi jelentés szerint az alábbi 4 téma került fókuszba:

1) a menedékjog és a menekültek emberi jogai;

2) a hazai jogvédők és civil szervezetek helyzete;

3) a bíráskodás függetlensége; illetve

4) a nők és férfiak közti egyenlőség. 

A biztos a menedékjoggal kapcsolatban arra szólította fel a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a 2016 óta fennálló tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, mert az, a rendelkezésre álló adatok alapján, indokolatlan. A menekültek tranzitzónákba lépését létszám tekintetében ne korlátozzák, és helyezzék hatályon kívül a menedékkérelem automatikus elutasítására vonatkozó rendelkezést. Továbbá felszólította a kormányt, hogy hagyjon fel a menekült- és idegenellenes kampányával. (Magyar Helsinki Bizottság 2019a)  

2019 júniusában a Helsinki Bizottság törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a magyar kormánynak a legkiszolgáltatottabb menedékkérők szabadításáról és a fogvatartottak éheztetésének megszüntetéséről, mivel 2017 márciusa óta, a 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva, a menedékkérőknek tranzitzónákban kellett megvárniuk a menekültügyi eljárásuk lefolytatását. Az embertelen körülményeket, éheztetést és a tranzitzónákban történő börtönszerű fogva tartást több neves európai szervezet (UNICEF, GRETA, Lanzarote Bizottság, ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) is megerősítette. (Magyar Helsinki Bizottság (2019b)

2019 júliusában az Európai bizottság a Stop Soros törvénycsomag miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió bíróságánál, mert a magyar jogszabályok az alábbiakban nem voltak összeegyeztethetőek az uniós joggal.

• A menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása
• A menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. (Magyar Helsinki Bizottság (2019c)

2019 szeptemberében a magyar kormány fél évvel meghosszabbította a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, ami a bevándorlók számát tekintve nem volt már indokolt hazánkban, sőt a Helsinki Bizottság szerint a felfüggesztése semmilyen veszélyt nem jelentett volna a magyar lakosságnak. Az ezzel járó rendkívüli jogrend a menekültügyben, a rendészetben és a közbeszerzések terén viszont igen. (Magyar Helsinki Bizottság 2019d)

30 Tompán fogvatartott család feje petíciót nyújtott be a tranzitzóna vezetéséhez, mert a gyermekeikkel együtt hónapok óta a fogságban tartották őket, annak ellenére, hogy törvényesen léptek a zónába és nem követtek el semmilyen bűncselekményt. A fogva tartás határozatlan idejű volt, semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy meddig tartják őket ott. Egyre kevesebb ember menedékkérelmét fogadták el (sokaknak vizsgálat nélkül), de ezek az emberek legálisan nem mehettek vissza sem a hazájukba, sem Szerbiába. A magyar kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy a menekültek ne akarjanak itt letelepedni, ne érezzék magukat jól. A legaljasabb tett az éheztetés volt. A menekültek nem kaptak megfelelő lelki támogatást, a gyermekeknek sem részesültek semmilyen oktatásban és a felnőttek sem részesültek nyelvoktatásban. (Magyar Helsinki Bizottság 2019e)

Novemberben két korábbi menekült ügyében újabb ítélet született – melyet a magyar kormány megfellebbezett -, amely szerint a károsult menekültek 5000-5000 euró kártérítést kaptak, mert a tranzitzónák létrejöttekor 23 nap fogva tartás után, menedékkérelmük elbírálása nélkül visszatoloncolták őket Szerbiába. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak, ahol 2017-ben 7 bíró egyetértett abban, hogy a magyar kormány valóban fogságban tartotta a menekülteket. A magyar kormány megfellebbezte az ítéletet, így az ügy a Nagykamara elé került, ahol 17 bíró vizsgálta meg a kérdést, és voltak eltérések az alapítélethez képest. A végeredmény a kártérítés lett, de a per ily módon történő lezárásával a jogellenes fogva tartás kérdése továbbra sem oldódott meg. (Magyar Helsinki Bizottság 2019f)

2020 márciusában az EUB kimondta, hogy a magyar kormány által bevezetett önkényes törvény, mely meghatározta a biztonságos tranzitország fogalmát, ellentétes az uniós joggal. A magyar kormány szinte azonnal, sorra utasította el a menedékkérelmeket, mert a két tranzitzónába, ahol kérelmet lehetett leadni, csak Szerbia felől érkeztek a menekültek, ahol viszont nem is voltak veszélyben illetve védelmük biztosítva volt. Emiatt, elfogadhatatlanságra hivatkozva, megpróbálták azonnal visszaküldeni a menekülteket Szerbiába. Ennek megszüntetésével több száz olyan menekült kapott esélyt, akik még várták kérelmük elbírálását. (Magyar Helsinki Bizottság 2020a)

2020 májusában a luxemburgi bíróság is kimondta, hogy a magyar kormány jogellenesen tartja fogva a menekülteket a tranzitzónákban. A fogva tartás idejét a jövőre vonatkozóan 4 hétre maximalizálták, és kötelezték a kormányt arra, hogy a 28 nap leteltével a menedékkérők számára megfelelő körülményeket biztosítsanak. Csak indokolt esetben, bírósági felhatalmazással lehet valakit 4 hétnél tovább őrizetben tartani. Továbbá azt is kimondta az ítélet, hogy azoknak a menekülteknek, akiknek a kérelmét a biztonságos tranzitországra hivatkozva jogellenesen elutasította a kormány, újra lehetőséget kell biztosítani a kérelem benyújtására, és annak tisztességes elbírálására. (Magyar Helsinki Bizottság 2020b)

2020 májusában Gulyás Gergely (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) bejelentette, hogy hazánkban eltörlik a tranzitzónákat, és azt, hogy bár nem értenek egyet a luxemburgi bíróság ítéletével, kötelesek vagyunk annak betartására. A jövőben azonban már csak az ország határain kívül eső külképviseleteken lehet menedékkérelmet benyújtani. Továbbá közölte, hogy 280 embert befogadó állomásokra szállítanak. (Index 2020)

A tranzitzónák eltörléséről ugyan nem szólt a rendelkezés, csak maximalizálták az ott tölthető időt 28 napban – indokolt esetben hosszabb időtartamban is -, a kormány mégis bezárta őket. Ez azonban nem oldotta meg a helyzetet, mert a korábban nyújtott bánásmód és intézkedések miatt továbbra is közbeszéd témája volt a magyar menedékügy.

2020 decemberében az Európai Bizottság ítéletében kimondta, hogy Magyarország több ponton is megsértette az uniós bevándorlási politikával kapcsolatos nemzetközi jogot (a menedékkérők csak a tranzitzónában adhatták be a kérelmet, de ide csak korlátozottan léphettek be, az elbírálás végéig a tranzit zónában tartották őket fogva, vagy kitoloncolták őket az országból). A jogellenes kitoloncolások miatt 2021 januárjában a határvédelmet segítő Frontex (EU határvédelmi ügynöksége) is kivonult az országból. (Index 2021a)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021 márciusában 5 iráni és 4 afgán állampolgárnak ítélt kártérítést amiatt, hogy a magyarországi tranzitzónában fennálló körülmények és menedékkérelmük elbírálása nem volt megfelelő, korlátozták őket a szabad mozgásukban. (Index 2021b)

2021 júliusában az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, vagy határaikon tartózkodó EU-n kívüli országok állampolgárai gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat, akár érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélkül is. A tranzitzónák bezárásakor Magyarország egy olyan rendelkezést vezetett be, miszerint ahhoz, hogy Magyarországon menedékkérelmet lehessen benyújtani, először valamelyik EU területén lévő magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot beadni arról, hogy menedékjogért szeretnének folyamodni és rendelkezniük kell az erre a célra kiadott beutazási engedéllyel. Ez a szabály korlátozza a menekültek jogait. Emiatt a Bíróság beidézte Magyarországot. (Privatbankár 2021)

2021 augusztusában afgán menekülteket szállásoltak el Röszkén, nagy valószínűséggel a korábbi tranzitzóna egyik konténertáborába. Magyarországon nem kapják meg automatikusan a menekültstátuszt, nem befogadottak, csak kimenekítettek. Státuszuk az idegenrendészeti eljárás függvényében családonként változhat. (Index 2021c)

A rövid összefoglalóból is látszik, hogy a magyar menekültpolitika az EU jogok és kötelezettségek tekintetében több oldalról is támadható. A tranzitzónák megszüntetésével sem javult a menekültek helyzete, illetve a kérelmeik elbírálása és befogadási folyamat sem egyszerűsödött.